Ha túl vagy már a
- majd én megoldom
- oda tudok figyelni
- 6 után nem eszem
- fogyókúrázom
- eljárok sétálni
- eljárok jógázni
- eljárok pilatesre
- holnap tényleg elkezdem
- ...
próbálkozásokon és már minden felmentést, magyarázatot megadtál magadnak azzal, hogy
- az egész család ilyen
- klimaxos vagyok, ilyenkor mindenki hízik
- a levegőtől is hízom
- nem akarok kétfélét főzni
- gyerekek mellett nem könnyű
- ennyit igazán megérdemlek
- ...
Ha a te agyadba is beégtek olyan mondások, mint
- Ételt nem dobunk ki.
- Minden megrakott szekérre fér még egy villával.
- Legyél jó gyerek, edd meg szépen.
- Hát hiszen NEKED főztem... csak eszel belőle...!
- ...
Akkor nagyon hasonló úton jártunk.
De ha már észrevetted magadon, hogy mindig olyankor eszel, amikor
- stresszes vagy
- unatkozol
- elégedetlen vagy
- egyedül érzed magad
- halogatsz valamit (hiszen enni csak kell...)
- ....
Szóval ha mindez, vagy ennek egy része már ismerős, de nincs változás, akkor jó eséllyel érdemes beszélnünk egymással. :) Hiszen észrevetted, hogy az étvágyadat nem mindig a fizikai éhséged befolyásolja. Amit tőlem kaphatsz, az annak a képessége, hogy hogyan találd meg magadban az egyensúlyt. Ezután már te fogod kézben tartani a késztetéseidet, melyek azt súgják, hogy csak akkor lesz meg az egyensúly, ha olyankor is lapátolsz a mérleg serpenyőjébe, mikor már nem kellene. Hogy ebben hogyan tudok segíteni? Csak az eszközt teszem le eléd. Hogy hajlandó vagy-e kézbe venni és hajlandó vagy-e dolgozni magadon, az rajtad múlik. Sokszor meg fogsz lepődni, hogy hiába akarsz egy irányba menni, másfelé könnyebb lesz haladni. Fájni fog? Lehet. Megéri? Tuti! ;)
